Mezőkovácsházi Hunyadi János Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium

Dél-Békés

5800 Mezőkovácsháza Sármezey Endre u. 63

Előadások, műsorfüzetek, fotók, cikkek

Karácsony éjjelén sok varázslat történhet, így hát az sem meglepő, hogy a játékok életre kelnek, s a fából faragott Diótörő vezérletével harcba indulnak az őket megtámadó gonosz Egérkirály, és félelmetes egérserege ellen, akik már elveszítették az emberek szeretetét. Diótörő az elvarázsolt Mantonate hercegnő megmentésekor változott át diót törő fabábbá. Így került Marika legnagyobb meglepetésére játékként a karácsonyi ajándékok közé. Marika szeretete, hűsége és kitartása végül ismét valóságos emberré változtatja őt megmutatva, hogy a szeretet a legfontosabb dolog a világon! Minden eszközzel meg kell küzdenünk érte! De valóban minden eszközzel? A dagadt Egérkirály és gonosz anyja, valamint Pirella, a vad denevérlány szerint: IGEN! Meg is tesznek mindent a szeretetért, de nem mindig a leghelyesebb módon. Marika viszont egyszerűen csak szerelmes lesz Diótörőbe, ezáltal átváltoztatja és visszaváltoztatja, megmenti és megmenekül általa. Pedig nem varázsló, csak egy kislány. Egy kislány, aki álmodik. Aki még mer álmodni.

 

A "Diótörő és Egérkirály" című családi musical egy mesebeli zenés történet MINDENKINEK, aki szereti a szép történeteket, szereti a csodákat, és szeret szeretni!

részlet a szövegkönyvből:

„Minden azon a nyáron kezdődött. Egy szép nyári napon, amikor végzősként elindultunk a Nagy Kaland felé. Elindultunk táborozni Panni nénivel… Hosszú, végtelen úton indultunk el mi is. És azt hittük, hogy a legjobbkor születtünk, hogy mi már mindent tudhatunk! Mi már azt is tudtuk, hogy mind emberek vagyunk, s hogy ez a legfontosabb. Mert akkor még befogadtuk egymást és zavarban voltunk, ha a barátainknak vallani akartunk. És nem voltak titkaink. És kerestük a szerelmet is, és a szerelem sem volt titkolnivaló, hanem tisztelnivaló volt. Amiről kellő komolysággal, de csak így, bárki, bármikor beszélhetett. És boldogok voltunk, mert a szerelemben csak a szerelmet kerestük. Nem anyáink szelíd, érzelgős körítéseit, és nem atyáink intő félszeit. Valamikor szerettük együtt hallgatni a zenét. És annyira szerettünk együtt lenni, hogy még alvásra is sajnáltuk az időt! Igent és nemet mondtunk! Nem méricskéltük gondolat és indulat arányát! És kinevettük vagy fellázadtunk az ellen, aki ellenünk szólni mert! És ha megláttuk egymást, mindig rengeteg mondanivalónk volt, és iszonyúan fontos volt, hogy mindent elmondjunk! És nem kértük, hogy ne szóljon senkinek, mert tudtuk, hogy nem teszi! Juli és Peti közmunkában is a romantikát és az érzelmet találó pillanatai, Sanya és Ria erotikától fűtött olykor gyerekes civódásai, Öcsi és Margó véresen komoly, mégis mindig mosolyt keltő vicces attrakciói… no és persze Panni néni és Tóni bá, akik a Moszkva-parti emlékek között velünk együtt találtak rá önmagukra és az általuk már rég elfeledett szerelemre és fiatalságra. Minden azon a nyáron kezdődött... de akkor még nem sejtettük, hogy valami egyben véget is ért. Kamaszkorunk legszebb nyarán, egy szép, nyári napon…”

 

Manapság mindenki ír vagy énekel. Mivel mára már kissé megkopott hangommal akár ölni is lehetne, úgy döntöttem, inkább a betűszaporítók táborához csatlakozom. És mert imádok színházba járni, így a téma eleve adva volt. A Duma' Színház, alias Viharsarki Broadway, csak innen a szomszédvárból (Mezőkovácsháza), ugyanis úgy döntött, hogy összvissz egy heti gyakorlás után színpadra állítja a „Kéth” György: Bőhm és Korcsmáros (egyébként ők jegyzik a Hotel Mentholt is) ma is népszerű Neoton slágerek köré szőtt librettóját. Jelzem, a magyar „Mamma mia” a „dumások” előadásában... (is) sikerre ítéltetett. Így hát, mint már 22 éve olyannyiszor, ezúttal is egy „Szép nyári nap”-ot varázsoltak a mezőhegyesi közönségnek.

 

A darab a '70-es években játszódik, mikor egy osztálynyi fiatal (Duma Zsolt rendező aktualizálásában) egy dél-békési településre érkezik építőtáborba, paradicsomot szedni. (Zsenge ifjú koromat felidézve már is kezd a téma izgalmassá válni!) A szertelen fiatalok fegyelmezése és a tábor rendjének fenntartása a feldolgozó vezetőjének, Tóni bácsinak, valamint az orosztanárnőnek, Panni néninek lenne a feladata, ám ezt az amúgyis komoly kihívást még külön nehezíti ennen magánéletük is, fiatalkorukban ki nem bontakozott szerelmük újra lángra kaphat. Magánéleti zűrzavarok persze a fiatalok életét is komplikálják: Panni néni lánya, Juli és a renitenskedő Péter, akinek édesapja '56-ban disszidált, egymásba szeretnek, Ria nem tud választani a sok udvarlója közül, ezért dobja Sanyát, de nem hajlandó észrevenni Öcsi szerelmét, aki a duci Margót nem veszi számításba, közben Ria is lapátra kerül, de Sanya sem fogadja vissza egykönnyen. Péter, akit kiváló felvételi eredménye ellenére sem vettek fel az egyetemre, csalódottságában a disszidálást választja. A szökésre alkalmas pillanat a pesti művésznő (Réti Szabina) táborban adott koncertje, ám a búcsúlevél annyira felkavarja Péter barátait és a felnőtteket, hogy Tóni bá bezáratja a tábort.

Csányi L. Richárd egy érzékeny, érzelmes ám konok, kisfiús Pétert alakít. Megveszekedetten hinni akarja, hogy neki itt már nincs jövője, erre kényszeríti a családi helyzete és renitensebb gondolkodásmódja is, miközben egyre több és erősebb szállal kötődik az itteni élethez. Társai eleve felnéznek rá bölcsessége és bátorsága miatt, legjobb barátja, Öcsi kiskutyaként követi, de a legnagyobb változást a szerelem, Juli hozza az életébe. Richárd tökéletesen helyezkedett bele Péter szerepébe, vezetővé tudott válni, végig megvolt az összhang közte és társai között. Julit a kitűnő Tóth Angi játssza. Mivel Juli az orosztanárnő lánya, így kissé hajlamos a stréberségre, emiatt Ria gyakran ki is figurázza. Ennek ellenére abszolút nem irányítható. Próbálja rádöbbenteni Pétert, hogy ő nem abban a helyzetben van, mint az apja '56-ban, lebeszélné a disszidálásról, ám úgy tűnik, minden hiába. Nem csak színészi alakítása, énekhangja is kiváló. A második felvonásban például olyan drámaian énekli a már-már giccsbe hajló „Kell, hogy várj!” című korai Neoton nótát, hogy előadásában számomra annak minden sora hitelessé válik.

Kovács Dóra Riája a buta „szőke” nő és a menő csaj elegye, aki tisztában van adottságaival és ebből fakadó népszerűségével, bombázósságát különböző mesékkel támasztja alá, hiszen valójában egy félős kislány, aki nem is tudja, mit vagy kit akar pontosan. Megszokta, hogy minden úgy történik, ahogy ő szeretné, ezért is nem tud dűlőre jutni Sanyával, de végül sikerül újra meg újra az ujjai köré tekerni a fiút.

Sanyát Fülöp Márkó formálja meg, ő az osztály alfahímje, minden fiú olyan akar lenni mint ő, és úgy gondolja, minden lány őt akarja. Nem is érti, hogy tudja őt Ria ejteni, s bár a nemtörődöm sértett férfiút játssza a szakítás után, igazából még mindig fülig szerelmes a lányba, hamar meg is bocsájt neki.

A jó szándékú, duci Margó szerepében Varga Jenny brillírozik. Mindig mindenkinek segít, közben kitartóan üldözi Öcsit a szerelmével, sokáig úgy tűnik, sikertelenül. Anyáskodó, szeretetre méltó leányzó.

Öcsit, az osztály bohócát és egyben Péter legjobb barátját Zsikó Gergő játssza. A bolondos, izgága fiú nagymenőnek képzeli magát, de a lányok csak egy kisfiút, barátot látnak benne (kivéve persze Margót, akit viszont Öcsi nem hajlandó potenciális barátnőként számba venni), Sanyát pedig folyamatosan hergeli, de csak ha számíthat arra, hogy Péter megvédi. Pétert a rajongásig szereti, ezért is viseli meg annyira a fiú szökése.

Egy mondat erejéig mindenképp ki kell emelni az első felvonásban a Béla pincér figuráját alakító Drahota Albertet, kitűnő epizód játékáért.

A szereposztás „idősebbjei” egyenesen lubickolni látszanak játékaikban: a téesz-melléküzemág vezetőjét alakító Nima Szabolcs minden élményszerű gesztusa az autentikus sültparasztkáderé, Gál Adél rafinált játéka súlyt kölcsönöz az osztályfőnök-orosztanárnő, a szerelemre vágyó asszony és a féltő anya komplex figurájának, a szakácsnő Rózsikát életre keltő Serfőző Enikő pedig maga a tipikus vidéki konyhás néni.

Mindenképp szót érdemelnek a táborlakók is, akiket a tánckar tagjai alakítanak, valamint a szólisták: Petró Ildikó, Makhajda Bianka, Szubin Iván és Zsóri Martin. Kár, hogy a ragyogó tehetségű Molnár Szabina és Hercegfalvi Piroska ez alkalommal lépett utoljára színpadra!

A darabot átdolgozta és rendezte: Duma Zsolt. Koreográfia: Farkas Erika. A rendező asszisztense: Frajsták Norbert.

Mindent összevetve egy remek darabról beszélünk, ilyen speciális felállásban is. Rengeteg humor, Neoton-zene, retro hangulat, önfeledt szórakozás.

Ja, s ez még csak a kezdet!

„Izgalmas vállalkozásba fogott a Békéscsabai Jókai Színház, amikor az összes békéscsabai és három megyei középiskolával együtt tavaly ősszel útnak indította az Ádámok és Évák Ünnepe című programot. Ennek keretében rendhagyó módon került színre Madách Imre drámai költeménye, Az ember tragédiája. A diákok közösen vitték adták elő a színdarabot, méghozzá úgy, hogy minden színt más-más iskola mutatott be. A hónapok óta tartó munka eredményét április 26-án csütörtökön este láthatták a nézők, több mint kétszáz diák előadásában. A szolnoki Szigligeti Színház által életre hívott programot, a Magyar Teátrumi Társaság tagszínházai közül Debrecen, Veszprém, Sopron, Székesfehérvár után Békéscsabán – talán a legnagyobb érdeklődés mellett – a legtöbb iskola részvételével rendezték meg. A díszelőadást szintén teltházas nyilvános főpróba előzte meg, és a közönségigény miatt pénteken este is tartani kellett egy előadást.

 

Az egyes csapatok pedagógusaik mellett színészek és rendezők segítségével hónapokon át készültek a csütörtöki premierre. A teltházas nyilvános főpróbát követő nagyszabású bemutató zajos sikert aratott. Minden csapat más ízlés szerint, más koncepció mentén dolgozta fel a jelenetét. Volt köztük egyszerű és látványosabb egyaránt, volt olyan iskola, amelyik tíz fellépővel, és volt olyan, amelyik ennek többszörösével állt színpadra, mert tánckarral, énekkarral szerepeltek. Az előadás után a zsűri tagjai jelenetenként értékelték a látottakat, majd a legsikeresebb csoportokat, színjátszókat oklevéllel, díjakkal jutalmazták. A zsűri tagjai voltak Kiss Tibor Békéscsaba oktatási és kulturális alpolgármestere, Banner Zoltán, író, művészettörténész, előadóművész, Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója, Zalán Tibor, József Attila-díjas író, dramaturg.

 

Az Ádámok és Évák Ünnepének a lényege nem a verseny volt, hanem az, hogy a fiatalok minél közelebb kerüljenek a színházhoz, és foglalkozzanak a magyar drámairodalommal. Ugyanakkor szerettük volna még szorosabbra fűzni a Jókai Színház és az oktatási intézmények eddig is jó és gyümölcsöző kapcsolatát. – mondta Fekete Péter igazgató.

A legjobb Ádám az egyiptomi színből Frajsták Norbert (Békés Megyei Hunyadi János Közoktatási Intézmény, Mezőkovácsháza). A legjobb előadás: I. helyezett – az egyiptomi szín: Békés Megyei Hunyadi János Közoktatási Intézmény, Mezőkovácsháza. A díjak átadása után, a közel kétszázötven diák és pedagógus önfeledt ünneplésbe kezdett a Jókai Színház színpadán, ami ennyi embert egyszerre talán még sohasem hordott a hátán.”

A színház idén ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Az első 10 évben elsősorban olyan musicaleket mutattak be, mint a Vörös malom, a Légy jó mindhalálig, a Dzsungel könyve. Ezt követően több éven keresztül fantasztikus musical- és táncshow műsorokkal léptek fel. 2010-ben visszatértek ahhoz a hagyományhoz, hogy egész estés darabokat tűzzenek műsorra. Így láthatta a közönség a világhírű FAME (Hírnév) című musicalt. „Kemény munka, sok áldozat és harc”-nak köszönhetően megtapasztalhatták a nézők, hogy színészi játékban is sokat fejlődtek a színház színészei, mint például Havancsák Orsolya, aki ebben az évben kapta meg az egy évtizedes színházi szerepléséért az arany fokozatú Díva-díjat, és Tóth Angelika, aki bejutva, a Lévay Szilveszter Nemzetközi Musical Énekversenyen mérettetett meg Szabadkán.

A DUMA'Színház mindig nyomon követte a musicalvilág eseményeit, a legsikeresebb musicaleket dolgozta fel eddig. Olyan darabokat, amelyek magas színvonalú tudást igényeltek a színház minden tagjától. Csupa melodráma. Nem véletlen, hogy a Rémségek kicsiny boltja című „musical comedy”-re is sor került, némi horrorral, sci-fi-vel és sok-sok irracionalizmussal átszőve. Természetesen az igaz szerelem története is mozgatja a cselekményszálakat.

A főbb szerepekben Szubin Ivánt (Seymour), Tóth Angelikát (Audrey) és Duma Zsoltot (Mr.Mushnik) láthatta a publikum. Audrey II. (Ódriket) Király Adrián hangján szólalt meg. A Skid Row-i csajok: Havancsák Orsi, Németh Ági és Petró Ildikó. A látványos tánckoreográfiákat Farkas Erika és Frajsták Norbert tanította be, a díszletet a DUMart készítette, a jelmeztervező Szabados Eszter volt, Nótári Andrea és Láda Mihály zenei szakemberekként segítették a produkciót, a technikai vezető pedig Pelyva Péter.

Duma Zsolt rendező elsősorban az eredeti musicalt, és a film első, be nem mutatott változatát használta fel. A történet főhőse az árva Seymour Krelbourn, aki Mushnik úr virágüzletében dolgozik a Skid Row-n, egy tipikus amerikai külvárosban. Hobbija a különleges egzotikus növények nevelgetése; a legújabb egy húsevő virág, Ódriket, az „igazán furcsa, rendkívül egzotikus, különlegesen izgalmas és fantasztikusan érdekes”. Ez már előrevetíti a tragikomikus végkifejletet. A musical olyan kérdéseket feszeget, hogy az emberiség áldozata, vagy előidézője saját pusztulásának. Léteznek-e igaz és őszinte emberi érzelmek egy ilyen világban? A válaszért érdemes ismét megnézni a nagy hatású előadást.

Húsz év, közel kétezer hazai és nemzetközi fellépés, 93 szakmai, társulati és egyéni díj. Húsz éves a Zenés Színpadok Országos Fesztiválja (SCHERZO) egyik legelismertebb és legsikeresebb társulata, a megyei fenntartású, mezőkovácsházi székhelyű Hunyadi János Közoktatási Intézmény Békés Megyéért díjjal kitüntetett DUMA’Színháza, a kiválóra minősített alapfokú művészetoktatás gyakorlat színtere. A látványos előadás az eltelt két évtized legnagyobb sikereit, legemlékezetesebb pillanatait vonultatja fel. Kiválóan alkalmas fesztiválokra, céges rendezvényekre, falunapokra, kísérőrendezvénynek, de önálló produkcióként is.

 

Az elmúlt két évtizedben közel félszáz színházi bemutatót láthatott a közönség a DUMA' Színház előadásában. Jelentős szakmai és közönségsikert aratott például a Légy jó mindhalálig, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a Greese, a Vörös malom, a Második szereposztás (ezt a musicalt a DUMA' Színháznak írták, az ősbemutatót a 10 éves jubileum alkalmából tartották). A társulat nagy álma volt a FAME, a Hírnév című musical színre vitele, amit a húsz éves jubileum alkalmából tavaly decemberben mutattak be. A FAME igazi „dumás” produkció. Az alaptörténet egy művészeti középiskola mindennapjait mutatja be: sikereket és csalódásokat. Mondandója, hogy csak az igazán kemény és kitartó munka hozhat sikert és hírnevet.

 

- Ez a darab akár rólunk is szólhatott volna, ezért úgy döntöttünk, szóljon rólunk! Mindent megmutattunk, amit tudtunk, amit nemcsak a színészek, hanem a táncosok, a zenészek, a képzőművészek és mindenki más alkot a Hunyadiban - mondta Duma Zsolt a nagy sikert aratott produkció kapcsán.

A jubileumi rendezvényre, amit július 29-re terveztek, de az eső elmosta, A szóban forgó dal című előadással készültek, amelyben a húsz év legemlékezetesebb darabjaiból készítettek összeállítást, amelyek sikereket hoztak a társulatnak. Az „esőnapot” szeptember 17-én szombaton 20 órától tartják jó idő esetén a Hunyadi díszudvarán, rossz idő esetén a művelődési házban A belépés ingyenes.

A Duma' Színház The Show must go on, Őrizd  a mosolyt című tánc&musical showja  más mint a többi. Érezni kell, hogy egy más világ tárul elénk. Egy minden eddiginél látványosabb, profibb, emberibb, igazi világ, egy igazi show, IGAZI SZÍNHÁZ!

A Duma' Színház műsorát áthatja az önfeledt játékosság. A látszat azonban csal, hiszen a könnyedség mögött mély érzelmek és szenvedélyek rejlenek. A produkció több hónap kemény munkájának eredményével és egy nagyszerű csapat összehangolt ritmusával varázsolta el a közönséget.

Az előadás címadó dala a Queen együttes örökzöld slágere a Show must go on. Ez a dal a szervező ereje az egésznek. Hiszen kulcsszavai sora bukkannak elő a különböző musicalek szövegeiben: színház, szabadság, szerelem, fájdalom, könnyek, nevetés, szenvedély, hősök, változás és utazás. Ahogyan a sláger magában hordozza a melodráma és a játékosság kettősségét strófáról strófára, ugyanúgy játszik Duma Zsolt  rendező a dramaturgia logikája szerint az egész estés show-műsorban. „Fakasszunk könnyeket, de utána oldjuk is a feszültséget.” Az ínyencek csemegézhettek: mit, miért, honnan és hogyan. Ne szabad megfeledkeznünk a művészet elsődleges feladatáról: bevonni, elvarázsolni a befogadót, hogy új érzéseket, gondolatokat inspiráljon és a többi már az ő feladata. A  közönség arcára mosolyt csalt, de nemcsak ezzel. A játékos irónia végig jelen van: elvégre a „hősök” köztünk vannak (ld.:Superman repülése). Most éreztem először, hogy a kiváló technikai tudás mellett van színészi játék. Na, végre!

 

Havancsák Orsi évről évre egyre többet mutat meg tehetségéből.  Zseniális énekesként több mozgást vállalt, amellyel bizonyította, hogy ezen a téren sincs mit szégyellnie. A női énekesek közül azért emelem ki, mert ismét volt egy dal, a Nem más mint én című,  amivel  teljesen  eggyé  vált.  Ez  teszi  hitelessé  az  előadását.  Honnan  volt  a  tűz  és  szenvedély,  ami inspirálta? Németh Ági minden évben meglep. Sajátos emblematikus énekese a színháznak. A két „művésznövendék”, Tóth Angi és Réti Szabina vagy akár Molnár Szabina most még több színészi és énekesi lehetőséget kapott, hogy megmutassák mennyit érnek. Sokat csiszolódtak az elmúlt egy év alatt. A későbbiekben egyre könnyebb munkája lesz a rendezőnek, mert többféle karakterben gondolkozhat egy-egy produkció megvalósításánál. A lányoké volt a főszerep minden téren.

 

Az előadás egyensúlyát a férfi énekesek biztosították. A vendégénekesek - Ottmár Attila akitől megszoktuk már a magából adódó profiznust, Dallos Zoltán vagy Pataki Csaba) – mellett az meglepetés Szubin Iván volt, aki eddig csak a táncparketten mutatta meg, hogy  mit tud. Most viszont megmutatkozott univerzális tehetsége, hiszen prózában és énekben is kiváló volt. Ki kell még emelnek Kállai Endre vendégjátékát, aki Krolock grófként az eredeti németországi bemutatóhoz mérhető produkcióval varázsolta el a közönséget a Vámpírok bálja szerelmi duettjében.

Egy show-műsorban a zene, ének mellett a táncé a másik főszerep. A színház minden koreográfusának olyan jellegzetes stílusa alakult ki az évek folyamán, hogy elég csak egy mozdulatsor, rá lehet ismerni Farkas Erikára, Zalatnai Andreára, Kőszegi Zoltánra, vagy Keresztesné Deák Andreára. De ki kell emelnem a „koreográfus asszisztensként” most debütáló Frajsták Norbertet, Szubin Ivánt, Greksza Petrát, akik a jövő nagy koreográfus ígéretei. Ebben a produkcióban volt a legtöbb akrobatikus elem. Hihetetlen élmény volt, ahogyan profi táncosokat megszégyenítő módon emelkedtek magasba a lányok. Jó volt látni, hogy a próbákon látott elemekből milyen csodálatos egység forrt össze a közös munka folyamán.

 

Világosabbá vált a színpadtér. Mivel minden szinten a „játsszunk”-elv uralkodik, így a fénytechnikával is több bravúrt mutattak meg Pelyva Péter (Hanghármas Bt.) technikai vezető segítségével, Szucsik Bernát és Berka Róbert segítségével, mint eddig (pl.: a kiemelések, a vámpírok megkülönböztetése). Az illúzió akkor tökéletes, ha jó a megvilágítás, nélküle mit sem ér az egész.

A színpadra állítás háttérben dolgozik technikai személyzet, a díszlet- és jelmezkészítők csapata, amelynek együttes munkája teszi lehetővé a csodát. A szülőknek és a segítőknek köszönhetően több mint negyvenféle jelmez variációit láthattunk. A díszlet is elérte a kívánt hatást. Ráadásul minden dalnál jól használható volt. Ez a produkció eszembe juttatta, hogy miért szeretem a színházat, a művészetet és a remixeket, és hogy  hogyan  őrizzem a mosolyomat. Szép munka volt. Profi show, melynek feltétlenül menni kell tovább.

A DUMA’Színház 2009. december 11-én mutatja be legújabb tánc- és musical show-ját két részben, melynek középpontjában egy körhinta, és egy néma bohóc áll, aki végigvezeti a nézőt egy vidám vidámparki estén. Ott, ahol mindenkit felültetnek a ringlispílre, hogy a szédületes száguldás, a zene, a látvány a legszebb helyekre röpítse. A színház igazi meglepetéseket ígér, hiszen mint az egy vidámparkban megszokott, szórakozni, ismerkedni vágyó emberek látogatják, akik úton-útfélen vidámságba, meghökkentő figurákba botlanak. Emberek, akik felülnek a hullámvasútra, ha száguldani szeretnének, akik az Óriáskeréken csodálkoznak rá a világra, akik a Szellemvasúton szembesülnek legtitkosabb félelmeikkel, akiket a Hully Gully visszarepíti a hatvanas évekbe, akik az Elvarázsolt kastélyba látogatva maguk is a varázs részeseivé válnak – és mellettük akad olyan is, aki egyszerűen csak hagyja, hogy a körhinta teljesen megszédítse, akár egy más dimenzióba emelje.

 

Ezen a varázslatos körhintán olyan sikermusicalek részletei elevenednek meg és állnak össze egy nagy vidámparki szórakoztató történetté, mint a Szép nyári nap c. Neoton musical, a Vámpírok Bálja, a Made In Hungária, A három testőr, Jekyll és Hyde, a Drakula, Rudolf, A Vörös Pimpernel, a Fame vagy akár a Menyasszonytánc… persze a sor itt még korántsem véges.

 

A DUMA’Színház társulata évről évre bebizonyította, hogy lassan két évtizede a műfaj legkiválóbb képviselőinek egyike, melynek oka hitvallásukban keresendő: hittel teli játékkal garantálni a közönség önfeledt és igényes szórakozását. Az előadás a színház kitűnő hagyományaihoz hűen látványos díszleteket és kosztümöket, kiváló koreográfiákat, csodálatos énekhangokat, nagyszerű látványvilágot, komikus, olykor drámai pillanatokat ígér. A már megszokott arcok mellett rengeteg újtehetség mutatkozik be, és a háttérben meghúzódó kiváló szakemberek sora is bővült, hogy még színesebb és meghatározóbb színházi élményt nyújthassanak.

 

Ezt a vidámparkot szomorkodó magányosok, nagymamák az unokákkal, apukák a fiukkal, anyukák a lányokkal, fiatalok a barátokkal nyugodtan látogathatják - a bohóc mindenki arcára mosolyt csal. A KÖRHINTÁRA legalább egyszer mindenkinek fel kell ülnie!

 

A bemutató tehát 2009. december 11-én pénteken 19.00 órakor lesz a mezőkovácsházi Művelődési Központban, viszont az érdeklődők már november 28-án, szombaton ízelítőt kaphatnak az előadásból a 2009. évi Hunyadi Gála rendezvényén.

KÖRHINTA – az új bemutató

„… álom csak minden…”

Egy vidám vidámparki este a DUMA’ Színházzal

 

Örök szabály: játssz! Mert a kreativitás, az alkotás mindenki számára elemi késztetés. Az országosan elismert DUMA' Színház lassan 20 éve teremt a semmiből igényes, professzionális művészi munkával csodálatos világokat. A Körhinta című tánc-és musical show műsorának premierjén, 2009. december 11-én több mint kétórás önfeledt szórakozásra, kikapcsolódásra invitálták a nézőket a saját vidámparkjukba. Mindenki felülhetett a gyönyörű körhintára, mert egyszer ki kell próbálni; a hajóhintára, amely a legszebb vidékekre vitt el, az óriáskerékre, mert másként is lehet szemlélni a világot; a szellemvasútra, hogy szembesüljön ki-ki a legbensőbb félelmeivel; a hullámvasútra, hogy átélje a zuhanás élményét. Az elvarázsolt   kastélyban  pedig   varázslatos   látomásokat   lásson.  A  kísérő  a  néma  bohóc  a  kislánnyal,   akinek  mindent megmutatott, hiszen ő a legfőbb igazságok ismerője.

 

Duma Zsolt rendezői koncepciója a kívánt hatást elérte. Mindenki arcára mosolyt varázsolt. Annyira valóságos, mégis álomszerű az egész műsor. Az illúzióteremtés legfontosabb eszköztárát vonultatta fel. A színes körhinta és a szélmalom imitációja különösen zseniális. Egy pillanatra sem hagyja ellankadni a néző figyelmét, rafináltan irányít, mert minden pici apró részletnek jelentése van: játszanak a mozdulatokkal, a hangjukkal, a színekkel, a megvilágításokkal. Ügyesen sulykolja a központi motívumot: a férfi-nő kapcsolat lélektanát, intim drámáit és könnyed vidámságát. Minden karaktert úgy talált ki, hogy a szereplők jól érezzék magukat benne, hogy tehetségüket megmutassák. Mert a személyiségüktől lesz izgalmas az előadás. Sok-sok karakter adja a produkció együttes képét.

Havancsák Orsolya finom, elegáns, amikor kell dühös, könnyed játéka nagyszerű. Színházi és élettapasztalata sűrűsödött egyetlen pillanattá a színpadon. Ottmár Attila lírai énjét már megmutatta, most érettebb; energikusabb és cinikusabb dalokat kapott. Dallos Zoltán, Kállai Endre és Szubin Iván líraian édesek. Réti Szabina érzékenyen kislányos. Molnár Szabina finoman visszafogott. Igazi meglepetés Tóth Angelika játéka volt, aki egyik pillanatról a másikra szerelemes nőből komplett sztárrá alakult át. Egy leendő musical színész minden erényét felmutatta: énekelve táncol.

 

A musical gyöngyszemekből (A vörös Pimpernel, Szép nyári nap, A három testőr, Made in Hungária, Rudolf, Menyasszonytánc, Drakula, Fame, Aida, Jó estét nyár, jó estét szerelem) összeállított produkció már az első felvonás elején  megragadott. A vörös Pimpernel két leggyönyörűbb dalát énekelték el: a Körhintát és a Hol a lány címűt. A címadó szám dallama fülbemászóan édes. Játékba hozott. A közismert Neoton-slágerek és a Menyasszonytánc dalai pedig átemeltek egy másik dimenzióba. Így az első felvonás végére teljes volt az extázis: repülés, száguldás, lebegés, szerelem, szenvedély, vágyakozás, küzdelem, mámor, boldogság.

Azonban a második felvonásban az önfeledt boldogság mámorából hirtelen a szellemvasút vágyakozó vámpírjai között találhattam magam. Majd a hullámvasúton száguldottam, vagyis zuhantam az Átkozott életbe Tóth Angelika énekével, a pillanatnyi megnyugvást a Fraisták Norbert és Vörös Balázs néma táncjátéka jelentette. Ennyi borzongás után rám fért a Macska duett játékossága és a finálé Neoton zenéje.

 

A díszlet nagy attrakció. A megvilágítással tették izgalmasabbá, emelték ki a hangsúlyos részeket. A színek is elkülönítették élesen a jeleneteket. Ez egy vizuális költemény.

 

Mi az olvasata a Körhintának? A nézőket egy olyan világba emelni, ahol garantált az önfeledt és igényes szórakozás csodálatos énekhangokkal, kiváló koreográfiákkal, nagyszerű látványvilággal. A mélyebb értelmezés pedig a közönség intellektuális képességeinek a függvénye, hogy milyen mélységű tudással rendelkezik, mennyire tudja azonosítani a helyzetet, egy-egy szám milyen emléket hívott elő. A végeredmény minden esetben ugyanaz: egy nagyszerű élmény kollektív átélése. Mert Csehovnak igaza van: minden előadás egyszeri, megismételhetetlen.

 

Ennyi sikeres fellépés után felmerül a kérdés, hogy mi a titka a DUMA' Színháznak? A társulat. A háttérben dolgozó tanárok, Duma Zsolt és Berka Róbert drámapedagógusok, Nótári Andrea magánének tanár, Farkas Erika, Keresztesné Deák Andrea, Kőszegi Zoltán, Darida Ildikó, Rétes Edina, Fraisták Norbert  táncpedagógus koreográfusok, az énekesek, a diákok és a szülők együttes munkája. Mert mindenki szerelemből csinálja. Megmutatták újra, hogy a színészet a lélek felfedezése. Csupa hit, csupa vallás, csupa varázs.

Különleges élmény a DUMA'Színház FAME című előadása. A premieren nagy dózisban kaptam ízelítőt a különböző karakterek érzelmeinek széles tárházából. Ahogyan Mr. Meyers drámatanár fogalmazta meg a lényeget: „Az emberi érzelmek a dráma rostjai”. Erre épült minden, a melodrámai hősnőtől a komikáig. A többszörösen díjazott szereplők csodálatos énekhangját már ismertem, de a prózai színészvénájukat csak most ízlelgetem. Tetszik.

 

A musical egy amerikai művészeti iskola mindenapjaiba enged bepillantást, hogyan fejlődnek, küzdenek szenvedélyesen, odaadással és kitartással a növendékek magánéletükben és a leendő hivatásuk területén, hogy elérjék a hőn áhított álmukat, vágyukat, a hírnevet szigorú tanáraik irányításával. A szlogen: „Kemény munka, sok áldozat és harc.” A tanítványok egyéni problémái mellett a musical egyik fő konfliktusszála a két tanárnő vitája, hogy mi a fontosabb az ösztönös művészi tehetség inspirálása vagy a műveltséggel felvértezett művészek képzése.

 

Tíz évvel ezelőtt merült fel az ötlet, hogy előadják a FAME című musicalt és 2010-ben a DUMA’Színház 20 éves jubileuma alkalmából valósult meg. Teljesen új produkció született azáltal, hogy az eredeti forgatókönyvhöz képest újításokat vittek a darabba, ötvözve a FAME különböző film -és musicalverzióit. Igazi „Dumás” előadás lett. Látványos zenés-táncos show-elemekkel összeállított produkció. A hírnév titkos receptje röviden összefoglalva: fantasztikus tánckoreográfiák, kitűnő énekek, kiváló színészi játék, némi humor és az elmaradhatatlan melodráma, feszültségoldásként a mindenki által jól ismert címadódal „broadwayi” stílusban.

 

A látványvilággal, a show-jelleggel és az élő zene varázsával fokozta az izgalmat Duma Zsolt rendező. Ezen az estén debütált a Junior Festival Band, Láda Mihály fiatal tanítványaiból álló zenekar. A Hunyadi János Közoktatási Intézmény művészetoktatásának többi területe is megjelent. Bebizonyították, hogy összefogással mire képesek a társművészetek a közös célért: a zenészek, a táncosok és a színjátékosok. Csapatmunka, nemcsak a tanítványok, a tanárok, hanem a szülők és mindenki más közös együttműködése, akik szeretik a művészetet, a színházat.

Ebben a színházban a társulat tagjai univerzálisak, mert mindenki minden területen megállja a helyét. Havancsák Orsolya Miss Shermanje, Ottmár Attila Nickje, Molnár Szabina Serenája, Réti Szabina Miss Bellje, Szubin Iván Joe-ja és Tóth Angelika Carmenje emlékezetes marad örökre. Carmen halála megrendítő, katartikus.  Az előadás esztétikus hatásrendszerében fontos szerepet kapott. Vannak rejtett tehetségek is közöttük: Balázs Kinga, Serfőző Enikő, Gál Adél és Szucsik Bernát, vagy a most debütáló Károlyi Gyula, aki remekül hozta Tyron összetett szerepét. Meglepetést okoztak. Hosszú idő után a rendezőt is színpadon láthattuk Mr. Meyers szerepében, a színészmesterség mindentudójaként.

Ami az előadás színvilágát illeti, már a nyitójelenet világítása összetett és bonyolult megoldásokat igényelt. Az eddig megszokott piros szín helyett más színvilágot teremtettek.

Jól játszanak a színpadi tér bővítésével, a lent és a fent ellentétével.

 

Más játékot láthattam, mint az eddigi zenés táncshow műsorokban. A látványos megoldások Miklós Tibor szavait juttatták eszembe, aki „a viharsarki Broadway”-ként aposztrofálta a DUMA'Színházat. Nagyigényű, mozgalmas, látványos rendezés. A színház vezető triásza Duma Zsolt, Farkas Erika és Berka Róbert közös munkájának gyümölcse.

Hatalmas vastapssal ünnepelte a közönség az előadást. Ez a tetszésnyilvánítás igazolta vissza azt az élményt, amelyet a FAME jelentett 2010. december 10-én, amire mindig emlékezni fogunk.

 

Világhírű musicalt mutat be a DUMA’Színház

FAME, a Hunyadiban

 

A megyei fenntartású, mezőkovácsházi székhelyű Hunyadi János Közoktatási Intézmény DUMA’Színháza egész estés produkció premierjére készül. A FAME című musicalt óriási sikerrel játsszák az egész világon. Az 1995-ös londoni bemutató óta folyamatosan műsorukra tűzik a világ zenés színházai. 2010 decemberében Mezőkovácsházán láthatja a közönség.

 

A FAME című film életöröme inspirálta David De Silvát, hogy egy sikeres musicalt írjon. Magyarországon Miklós Tibor rendezésében mutatták be. Azóta is játsszák folyamatosan. Nyolc tehetséges fiatal életét mutatja be a New York-i Művészeti Iskolán, ahol négy tanéven keresztül követhetjük végig sorsukat a diploma megszerzéséig. Sokszínű egyéniségek: színész, humorista, táncos, énekes, zenész. Legfőbb vágyuk a hírnév: ismertté válni és rivaldafénybe kerülni. A különböző tanórák karakteres felvillanásai és a diákok szerelmi, baráti kapcsolatait bemutató epizódok összekötő elemeként a darabban végigkövethető a két tanárnő, Miss Sherman és Miss Bell közötti drámai konfliktus. Ennek lényege, - és egyben minden művészképző iskola örök problémája-, elegendő-e a művészi tehetség kibontására koncentrálni, vagy arra kell törekedni, hogy teljes értékű, a műveltség alapjait is megszerző fiatalokat bocsássanak útjukra.

A augusztusi drámatáborban tartják az olvasópróbákat. Decemberig megfeszített munaktempóban készülnek a premierre.